A mediterrán étrend 2013 decembere óta immáron mindannyiunk szellemi örökségének számít.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az intellektuális és etikai műhelyként működő UNESCO 2013. december 4-én vette fel az Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára a Horvátország, Portugália, Ciprus, Spanyolország, Görögország, Olaszország és Marokkó által közösen jelölt mediterrán étrendet.
A mediterrán diétát a déli népek már évszázadok óta követik, a világ más tájain csak az 1950-es években figyeltek fel rá az orvosként dolgozó Ancel Keysnek köszönhetően, aki töretlenül hitt abban, hogy az öregedési folyamatoknak nem természetes velejárója a szívbetegségek kialakulása. Kutatásai során rátalált a mediterrán diétára, követni kezdte, minek köszönhetően megérte a száz éves kort, és még a kilencedik ikszen túl is igen aktív életet élt.
A diéta a bőséges zöldség- (nemcsak nyersen) és gyümölcsfogyasztáson, rendszeres tej-, bor-, olívaolaj felhasználásával készült ételeken alapul, de gazdag az omega-3-zsírsavak forrásának számító tengeri halakban és diófélékben is.
A diétáról (bátran nevezhetjük inkább életmódnak is):
1. Vaj helyett olíva olaj, vörös húsok helyett fehér hús és halak; hüvelyesek és friss zöldségek, teljes kiőrlésű kenyér, magvak és finom vörösbor.
2. Frissen készült ételek (nem gyorsétterem és nem félkész/fagyasztott termékek).
3. A só túlzott használata helyett inkább finom fűszerek: babérlevél, bors, koriander, rozmaring, fokhagyma stb.
4. Napi 1 pohár vörösbor a szív egészségét szolgálja.
5. Ezzel az életmóddal a szellemi frissességünk is tovább megőrizhető.
6. A rendszeres testmozgás és a családdal, barátokkal töltött idő is fontos része ennek az életmódnak.
7. Adjuk meg a módját az étkezésnek, nem szabad kapkodni, legyen idő élvezni az ízeket és a társaságunkat is.
Egy friss cikk a témához: http://www.ilfattoquotidiano.it/2014/03/19/corretta-alimentazione-calabrese-pasta-e-vino-e-laccoppiata-ideale/918878/
