A karnevál hazája Olaszország. A szó a „carne levare” kifejezésből keletkezett, amelynek jelentése: a „hús elhagyása”. A hús szó, nemcsak a keresztény ünnep böjtmegelőző idejére utal, hanem a nagy farsangi eszem-iszomra is. Ugyanakkor a farsang a természet újjászületésének, a tavasz közelségének ünnepe is. Az ókortól kezdve voltak Olaszországban álarcos felvonulások és mulatságok tél vége felé, és a jelmezt viselőket szekerek vitték végig a városon. A gazdagok farsangkor állítólag rabszolgáikat, cselédeiket felmentették, és asztalukhoz ültették.
A XIII. század végén nyilvánították hivatalos ünnepé és a XVIII. században elnyerte Velence a „karneválok városa” címet is.
Velence
A Velencei karnevál világhírű, ősi hagyományokkal megspékelt időszaka csodálatos, meseszerűvé varázsolja a gondolák és lagúnák városát, ahol mintha egy színjáték elevenedne meg. A farsangi, karneváli hangulat nem merül ki egy-egy jelmezbállal, apró dekorációval. Ilyenkor Velence apraja nagyja, a helyiek és a turisták egyaránt a színjáték részévé válnak, maskarát és díszes ruhát öltenek.
A Velencei karnevált a Szent-Márk téren nyitják meg, ahol az álarc mögé bújt emberek hatalmas izgalommal várják az angyal érkezését. A hajdani velencei karneválon egy kötéltáncos lépkedett végig a harangtorony és Palazzo Ducale Foscara Loggia-ja közé kifeszített kötélen. Ma drótkötéllel engednek le a tömegbe egy angyalnak öltözött személyt és beindul a fergeteg velencei karnevál. Mai napig szokás, hogy a dózse az erkélyről üdvözli Velence népét, és megnyitja a velencei karnevált.
Általában a kora délutáni órákban kezdik a mulatságot, ami egészen hajnalig is eltarthat. A programok operaelőadásokból, koncertekből, bolondos felvonulásokból állnak, amit a helyi hagyományőrző körök szerveznek. A karnevál első és utolsó napjai a legzsúfoltabbak, mivel ekkor zajlik a legtöbb esemény.
Viareggio
1873-ban Viareggio város néhány gazdagabb polgára maskarát öltött, és úgy vonult át a városon, tiltakozásának adva hangot a magas adók ellen. Ezután minden évben, farsang idején újraélesztették a városlakók aktuális elégedetlenkedésüket. A század végére e véleménynyilvánítás odáig „fajult”, hogy megjelentek az első allegorikus kocsik. A 6 év kényszerszünet után – az első világháború miatt – mint egy bezárt palackból, újult erővel tört fel a viareggióiak karneváli kedve. Az évtizedek alatt egyre látványosabb, grandiózusabb, gazdagabb felvonulássá vált a híres viareggiói lungomare-n a karneváli menet, és a 3. évezred még további újdonságokkal kecsegtet.
A nagy közös felvonulás főszereplői természetesen a hatalmas méretű allegorikus kocsik, melyeknek megjelenését minden évben hatalmas várakozás előz meg. A viareggióiak imádják azt a szatirikus ízlést, amellyel a papírmasé nagymesterei évről-évre megformálják aktuális személyiségeiket. A témák, allegóriák a mai napig a polgári elégedetlenség megnyilvánulásai, nem véletlen tehát, hogy mindig vannak politikai, közéleti szereplői.
A kocsik általában úgy vannak felépítve, hogy jelmezes táncosok, előadóművészek, vagy egyszerűen csak kísérők is helyet kapnak rajta, akár több emelet magasságban. Sokszor kinyílik itt-ott egy rejtett ablak a papírmasén, hogy a mögötte rejtőzködő meglepetésszerűen megviccelje a környező tömeget.
Ivrea
Nem a legismertebb, de az egyik legősibb, illetve legélvezetesebb vigasság hírében álló olaszországi fesztivál. Ivreában, a Torinó közelében található olasz kisvárosban a karneváli programok részeként minden évben megtartják a Battaglia delle arance-t, azaz Narancs-csatát. A városka egész lakosságával évente megrendezett, naranccsal vívott háromnapos csata az ivrea-i karnevál fénypontja, mellyel a 12. századi zsarnok Ranieri gróf elleni lázadásra emlékeznek. A kegyetlen hűbérúr menyasszonyokkal töltötte kedvét mígnem egyszer Violetta, egy molnár temperamentumos lánya egyszerűen lefejezte. A hagyomány szerint Violetta bátor tette zsarnokság elleni forradalmat lobbantott lángra, mely mai szimbolikus karneváli narancsháború történelmi eredője.
Évente több ezer városlakó vesz részt a karneváli narancs-csatában. Kilenc harci csapatba tömörülnek, akik a hagyományos három karneváli napon – vasárnap, hétfő, kedd - át naranccsal dobálják egymást. A karneváli vigasságok húshagyókedd éjszakáján néma felvonulással zárulnak.
Más híres olaszországi karneválok
Pl.: Manfredonia, Putignano, Montescaglioso, Frosinone településeken.
(képek forrása: pinterest)
